+36 70 302 5161 | info@martibiopatika.hu

+36 70 302 5161 | info@martibiopatika.hu

Hívj minket most:  +36 70 302 5161

Szent-Györgyi Albert az a magyar orvos és kutató, aki a C-vitamin felfedezésével Nobel-díjat érdemelt ki. Először a paprikából vonta ki ezt a szervezet számára nélkülözhetetlen vitamint.

A legenda úgy tartja, hogy Szent-Györgyi, leghíresebb biokémikusunk egyáltalán nem kedvelte a paprikát, a világhírnevet mégis ez a zöldség hozta el számára. Felesége a tízóraijához mindig csomagolt egy paprikát, ám a tudós ezt, ahelyett, hogy elfogyasztotta volna, vizsgálni kezdte és egy nagyon értékes anyagra bukkant.

Valójában azonban kissé máshogy alakult a történet. Szent-Györgyi sok kutatást végzett külföldön az 1920-as években és egyszer valamilyen ismeretlen anyagot talált a mellékvesében. Hazatérve utazásából Szegeden olyan növényt keresett, melyből ezt az anyagot nagyobb mennyiségben ki lehet vonni. Erre pedig a paprika tökéletes választásnak bizonyult, hiszen 10 liter présnedvből 6,5 gramm savat nyert ki. Ezt a savat később – egy másik kutatóval egy időben – nevezte el C-vitaminnak és a skorbutra utalva az aszkorbinsav nevet adta neki. Felfedezésének köszönhetően lehetővé vált az aszkorbinsav nagy mennyiségben való előállítása.

Idézet “Az anyag élő állapota” című Szent-Györgyi írásból:

„ … biológiai hatását tekintve az aszkorbinsav lényegesen eltér a többi vitamintól. Más vitaminoknak csak akkor van jelentős biológiai hatásuk, amikor hiányt, avitaminózist kell megszüntetnünk, s ha ez egyszer megtörtént, a továbbiakban nincs különösebb szerepük. Az aszkorbinsav annál jobban hat, minél több van belőle, s a hatásnak nincs éles maximuma. Az aszkorbinsav az élet alapjainál fejti ki hatását azzal, hogy a fehér-jét telítetlen, élő állapotba viszi. Minél több van bennünk, annál élőbbek vagyunk, s a hatás maximumát a tökéletes egészség és vitalitás mutatja. Más, valamilyen specifikus-kus reakcióhoz szükséges vitaminok hiánya jellegzetes tünet együttes kialakulásához vezet. Az aszkorbinsav hiánynak nincsenek jellegzetes tünetei, egészen a skorbut néven ismert teljes összeomlásig. Részleges hiánya csak csökkenti az életkedvet, étvágytalanságot, szellemi fáradtságot, általános rossz kedvet okoz, az ember nem igyekszik élvezni az életet. Ebben a skorbutot megelőző állapotban olyanok vagyunk, mint a termeszek megszállta ház, amely áll, s gyöngeségének semmi jele, azt csak földrengések után állapíthatjuk meg. Vannak persze olyan körülmények, amelyek összezavarják a képet. Mivel ma már skorbut nincsen, aszkorbinsav hiány közvetlenül nem okoz halált. A skorbutot megelőző állapotban azonban könnyebben fázunk meg, s a megfázásból is könnyebben lesz tüdőgyulladás. Ha meghalunk, a boncolási jegyző-könyvbe a halál okaként tüdőgyulladás kerül (hiszen ezzel kezeltek bennünket). Azt hiszem, hogy nagyon sok az efféle téves kórbonctani diagnózis. A helyes Kórmegállapítás, a skorbut előtti állapot (szubskorbut) felismerése rögtön tisztázná a helyzetet. Az aszkorbinsav megtisztításának idejében vezető német orvosok egy szemináriumra hívtak meg. Egyhangúan ellenem voltak, és szinte kórusban szavalták, hogy „ Itt nincsen skorbut, és nincs szükség C-vitaminra”. Nekem úgy kellett védekeznem, mintha legalábbis valami rosszat tettem volna a C-vitamin kivonásával. Az aszkorbinsav érdeme lassanként visszájára fordult és hátrányává vált. Egyes pártfogói, pl. I. Stone és L. Pauling azt állítják, hogy csodagyógyszer. Ez a bizalmat alá-ássa, mert csodagyógyszerek a kuruzslók birodalmába tartoznak. Ahhoz, hogy egy vegyület hatása az élettani és kóros állapotok széles tartományára kiterjedjen, olyan alapvető folyamatban kell részt vennie, amely minden életfunkcióban szerepet ját-szik. Az aszkorbinsav pontosan ilyen folyamatban vesz részt.Az aszkorbinsav beépül a fehérjébe, annak telítetlenné válásában jelentős szerepe van. Ez azt jelenti, hogy az egészséges szervezetnek állandóan szüksége van aszkorbinsavra. Ha falat építünk, minden egyes téglára kell maltert tennünk. Lehetetlen erős falat építeni malter nélkül, majd ezt később azzal pótolni, hogy az egészet leönt-jük malterral. Ugyanúgy lehetetlen a vitaminhiányt néhány nagy dózissal kezelni. A hiány megszüntetése lassú dolog. A nitrogén-egyensúly napi 60 gramm fehérje elfogyasztásával biztosítható. A naponta átalakított mennyiség tehát 60 gramm, a felnőtt szervezet 15 kg fehérjéjének újjáalakításához tehát sok hónap szükséges. Fiatal kor-ban – s ez már a méhen belüli élettel kezdődik – különösen fontos a bőséges C-vitamin ellátás. Személyes tapasztalataim szerint az élet túlfelén, az öregkorban az aszkorbinsav szükséglet inkább növekszik, semmint csökken. Az emberi faj trópusi őserdőkből származik, ahol az állandó táplálék bőség folyamatos aszkorbinsav ellátást jelentett. Nem volt szükség arra, hogy a szervezet maga készítsen aszkorbinsavat, így szervezetünk nem rendelkezik ezzel a képességgel. Ne feledjük el ugyanis, hogy nemcsak a majom halad át a dzsungelen, hanem a dzsungel is áthalad a majmon táplálék, ital és levegő alakjában. Ezáltal a majom részévé, egy darabjává válik a dzsungelnek, s a dzsungel is része, darabja lesz a majomnak, így a majom szervezetének átlagos aszkorbinsav tartalma egyenlő kell legyen a dzsungel élő anyagának átlagos aszkorbinsav koncentrációjával. A dzsungelt elhagyva elveszítettük az aszkorbinsavat. A modern tudomány és technika lehetővé tette, hogy egészségesen éljünk az őserdőn kívül is, minthogy az aszkorbinsavat grammonként 50 fillérért bocsátja rendelkezésünkre. Ehhez persze az kell, hogy az aszkorbinsav ott legyen minden háztartásban, akár a cukor vagy a a liszt, s a gyógyszertári pirulák helyett kilós csomagolásban árusítsák az élelmiszerboltok.”