A tél végére a magyarok 95%-a D-vitamin-hiányban szenved. 

A médiában hiába esik sok szó a D-vitamin pótlásának fontosságáról, legtöbbször arról, hogy kiknek és milyen D-vitamint célszerű szedni, nem írnak. 

A D-vitamin pozitív hatása szinte minden orvosi szakterületet érint: pozitív hatással van a csontok, az immunrendszer, a szív stb. működésére, sőt a D-vitamin tumorellenes hatású is!

A D-vitamin-hiány jelentősen növeli a halálozást, a vastagbél- és emlőrák, a szív- érrendszeri betegségek esélyét, továbbá csökkenti a fogamzóképességet. Alacsony D-vitamin szintnél gyakoribbak egyes autoimmun betegségek és a banális fertőzések is – a D-vitamin az immunrendszer működését szabályozza, szinte minden immunsejtünkön D-vitamint megkötő receptor található. Egy áttekintő közlemény, amely 3357 tanulmányt vizsgált meg, azt találta, hogy a D-vitamin-hiány várandósság alatt növeli a cukorbetegség és a magas vérnyomás gyakoriságát, továbbá a megszülető újszülött is kisebb súlyú lesz ilyenkor az átlagoshoz képest. Számítások szerint a D-vitamin megfelelő pótlása és szintje esetén a döntően gyermekeket érintő, inzulinpótlást igénylő 1-es típusú cukorbetegség gyakorisága 78%-kal, – az összes daganatos betegség 35%-kal, – az influenzás megbetegedés gyakorisága pedig akár 90%-kal is csökkenne!

 A szolárium nem termel D-vitamint, táplálékkal sem lehet bevinni kellő mennyiségben 

A D-vitamin (ami valójában nem is vitamin, hanem egy hormonunk előanyaga) napozás közben az UV-B sugárzás hatására termelődik a bőrben: áprilistól októberig elég D-vitamin képződik, ha napi kb. 20 percet süti a nap az arcot és a fedetlen végtagokat a déli órákban.

Több napozással nem lesz több D-vitamin Hiába napozunk többet egy nap, több D-vitamin nem képződik, a naptejek túlzott használata viszont gátolja a D-vitamin képződését.

A szoláriumok döntően UV-A sugárzást bocsátanak ki UV-B helyett, ezért hiába barnul a bőr, D-vitamin a szolárium használata során nem keletkezik – a szolárium ráadásul nagyban öregíti a bőrt és fokozza a bőrrák kockázatát!

D-vitamin az étrendben A D-vitamin az étrendben minimális mennyiségben van jelen, hiába eszünk változatosan, sok zöldséget és gyümölcsöt, így nem lehet eleget bevinni a szervezetbe.

Bár a tojás D-vitaminban gazdag ételnek számít, naponta kb. 30 darab tojást kellene megennünk a megfelelő D-vitamin szinthez, ennyi elfogyasztása azonban rendkívül káros lenne a tojás magas koleszterintartalma miatt.

SOTE orvosi egyetem kutatást végzett: 2013-ban készült el a Semmelweis Egyetem reprezentatív felmérése: a vizsgálatok szerint a tél végére a magyar emberek 95%-a volt D-vitamin-hiányos. November 1 és március 30 között mindenkinek szednie kell hazánkban D-vitamin ajánlás Nemrég született meg a hivatalos magyarországi D-vitamin ajánlás, ami a nyugati országokhoz felzárkózva felnőtteknél közel tízszeresére emelte az eddig ajánlott napi D-vitamin-pótlás mennyiségét. Mindez nem egy ember javaslata: tucatnyi orvosi szervezet és hazánk legjobb szakemberei, professzorai javasolják ezt egyhangúan az ajánlásban (kardiológusok, bőrgyógyászok, szülészek, gyermekgyógyászok stb.). 2012-ben az első, 2014-ben pedig megszületett a második magyar D-vitamin konszenzus is. Mindenkinek szükséges a D-vitamin szedése a november 1 – március 30. közötti időszakban. Van, akinek egész évben javasolt a D-vitamin pótlása, továbbá többek között krónikus csont-, vese és májbetegség, emlő- és vastagbélrák esetén.

A D3 vitamin 100% hidegen préselt kendermagolajban van feloldva!

Vegyszermentes termelésből készült! 

Összetevők 100 ml kendermagolajban

Többszörösen telítetlen zsírsavak   72. 4 g Omega-3 (linolénsav) 17.8 g Omega -6 ( linolsav) 54.5 g E- Vitamin 10.2 mg

Adagolás

A Márti Cseppek Prémium D3 vitamin adagolása:

Cseppentsen napi 8 cseppet egy kiskanálba délelőtt evés előtt és nyelje le.

Kendermagolaj hatása lehet:

Gyulladáscsökkentő Szorongásoldó, Fájdalomcsillapító Antidepresszáns Emésztést segítő Ízületi fájdalomcsillapító Sejtvédő Memória serkentő Immunrendszer erősítő Emésztőrendszer Csontképződés Vérkeringés Cukorbetegség